A történelem az élet tanítómestere – vallja a latin szólásmondás, s ennek a mondásnak a szellemében írta meg Plutarkhosz, az ókor egyik legnagyobb hatású történésze, Párhuzamos Életrajzok című művét, huszonöt jeles görög és ugyanannyi, nem kevésbé jeles római férfiú életrajzát – mintául és okulásul az utódoknak. Kétezer év nagy idő, és kétszáz híján ennyi telt el azóta, hogy Plutarkhosz művét papírra vetette. De a Párhuzamos Életrajzokat is abból az „ércnél maradandóbb” anyagból gyúrták, melyet „sem az irigy idő, sem tűz el nem bonthat”. Máig eleven, élvezetes olvasmány.
Kötetünk három életrajzot mutat be az ötven közül, Marius, Julius Caesar és Cicero életrajzát: egy hadvezérét, egy államférfiét s egy szónokét, s azért éppen ezt a hármat, mert mindhárman egy kor gyermekei és jellemző képviselői, s így a három életrajzból – ha nem is hiánytalanul – kikerekedik az i.e. első század, Róma sorsfordító századának történelme is.
A történelem az élet tanítómestere – vallja a latin szólásmondás, s ennek a mondásnak a szellemében írta meg Plutarkhosz, az ókor egyik legnagyobb hatású történésze, Párhuzamos Életrajzok című művét, huszonöt jeles görög és ugyanannyi, nem kevésbé jeles római férfiú életrajzát – mintául és okulásul az utódoknak. Kétezer év nagy idő, és kétszáz híján ennyi telt el azóta, hogy Plutarkhosz művét papírra vetette. De a Párhuzamos Életrajzokat is abból az „ércnél maradandóbb” anyagból gyúrták, melyet „sem az irigy idő, sem tűz el nem bonthat”. Máig eleven, élvezetes olvasmány.
Kötetünk három életrajzot mutat be az ötven közül, Marius, Julius Caesar és Cicero életrajzát: egy hadvezérét, egy államférfiét s egy szónokét, s azért éppen ezt a hármat, mert mindhárman egy kor gyermekei és jellemző képviselői, s így a három életrajzból – ha nem is hiánytalanul – kikerekedik az i.e. első század, Róma sorsfordító századának történelme is.